Parvovírusos bélgyulladás.Járványszerűen jelentkező vírusfertőzés, kiskutyáknál különösen a szívizomzatban, idősebb kutyáknál a bélhámsejtekben, nyirokszövetekben szaporodik a vírus. A kórokozó a szervezetbe bekerülve a vékonybél bolyhaiban telepszik meg, majd szaporodásnak indul, és súlyos, heveny, vérzéses bélgyulladást okoz. A betegség hamar kialakul, a 3-10. napon láz, hányás, véres hasmenés kíséretében, ami az állatot kimeríti, és nagyfokú folyadékvesztés miatt, gyors segítség nélkül elpusztulhat. Az erős ellenálló-képességű, idősebb kutyáknál a betegség nem ennyire heveny lefolyású, nagyobb az esélyük a gyógyulásra. Folyadékpótlás, gyógyszeres kezelés, szigorú diéta szükséges, és ennél a betegségnél is fontos a megelőzés, amit az évente adott védőoltás biztosít.
Veszettség.Ezt a betegséget is vírus okozza, ami az emberbe jutva (harapás útján) halálos kimenetelű lehet, ezért a veszettségnek közegészségügyi jelentőssége van. Ezt törvény szabályozza, amely az első évben a kutyák kétszeri, majd évenkénti, ismétlő, kötelező oltását írja elő, ami a veszet kutyák számát nagymértékben visszaszorította. A fertőzés forrása tehát a veszett állat és annak harapása. A vírus az idegpályák mentén a gerincvelőn keresztül jut fel az agyvelőbe. Az itt elszaporodott vírus szétszórodik a szervezetben, így megtalálható lesz a nyálban is, aminek a betegség továbbvitelében van jelentősége. A veszett állat viselkedése teljesen megváltozik. Klinikai megjelenése kétféle lehet: dühöngő és csendes veszettség. Az első esetben az állat ingerlékennyé válik, dühöng, a gazdájával is szembeszáll, később bénulásos tünetek figyelhetők meg. A csendes veszettségben elmarad az izgalmi stádium, de vannak úgynevezett atípusos esetek is. Az innivalót, ételt visszautasítja, nyála csorog, állkapcsát lógatja, a hangszálak bénulása miatt ugatása rekedtté válik. A bénulás végül kiterjed az egész szervezetre, és néhány napon belül halált okoz. Törvény írja elő, hogy a veszett vagy arra gyanús állatokat tilos gyógyítani, el kell őket pusztítani. Ha embert harapott, 90 napos megfigyelés alatt kell tartani a veszettségre gyanús kutyát.
A fül betegségei
A külső hallójárat gyulladását okozhatják idegen testek, elsősorban a toklászok, gombás, baktériumos, parazitás magbetegedések, valamint a felhalmozódott fülzsír.A toklász átfúródhat a dobhártyán, így a gyulladás átterjedhet a közép- és belsőfülre, és hosszú gyulladásos folyamatot indíthat be.A halláskárosodásaz időskor élettani velejárója, amin állatorvos sem tud segíteni.
Szívbetegségek
Fáradékonyság, levegő utáni kapkodás, gyors kimerülés hívja fel legtöbbször a tulajdonos figyelmét a szívbetegségre.Hajlamosító tényező az időskor, az elhízás, de lehet veleszületett fejlődési rendellenesség következménye vagy mandula- ill. ízületi gyulladás szövődménye is.A szívbeteg kutyust belgyógyászati kivizsgálásnak kell alávetni, ami magában foglalja a vérvizsgálatot, a röntgent és az EKG-t.
A kutyák oltása
A kölyökkutyák oltási progjamját mindig a környezet járványhelyzete alapján az állatorvos állítsa össze.Felnőtt kutyák évenkénti veszettség elleni oltása kötelező, kombinált oltása ajánlatos.
Szopornyica.Vírus okozza, és kötőhártyát, a légutak, emésztő- és más szervek nyálkahártyáját betegíti meg.Tünetei a savós kötőhártya-gyulladás, orrfolyás, torokgyulladás, esetenként hányás, hasmenés. Néhány nappal később másodlagos baktériumos fertőzés miatt jelentkezhet gennyes orrfolyás, tüdőgyulladás, vesegyulladás, gennyes bőrgyulladás, ami gyors leromlást okozhat. A kórokozó megtámadhatja az idegrendszert harmadik héttel a fertőzés után, ami legtöbbször halálos kimenetelű, de gyógyulás esetén maradandó károsodások, görcsrohamok, bénulás maradhat vissza. Az agyvelőgyulladás tünetei közé tartozik az aluszékonyság, a rágóizmok görcse, mozgászavarok,látászavarok, bénulások. Az időben felismertfertőzéstmeg lehet gyógyítani, de megelőzését védőoltások biztosítják.